A méhtestrák

A méhtestrák – a méhnyálkahártyából kiinduló daganat – általában 60 éves kor körül fordul elő, de az esetek 4-5%-a 40 éves kor alatt jelentkezik.

I-es és II-es típusú formáját különböztetjük meg.

Az I-es típusú méhtestrák menopauza körül jelentkezik, a fokozott ösztrogénhatás játszik szerepet kialakulásában. Gyakran  figyelhető meg elhízás, magas vérnyomás, cukorbetegség és az emelkedett ösztrogénszint miatt kialakult tünetek, kórállapotok ( PCO syndroma, késői menopauza, stb). Ezekre a daganatokra jellemző, hogy általában jól differenciáltak, kevésbé invazívak,  hormonterápiára reagálnak és a prognózisuk   jobb.

A II-es típusú méhtestrák menopauza után jelentkezik általában, differenciálatlan daganatok.  Hormonoknak  kialakulásukban nincs szerepe, azokra nem reagálnak, agresszívak,  rosszabb  prognózisúak. Mindkét típusnak más a genetikai háttere is.

A méhtestrák szűrése nem megoldott. A leginkább pontos információt a hüvelyi ultrahangvizsgálattól várhatjuk. Korán okoz tüneteket: rendellenes vérzést, húslészerű hüvelyi folyást. Okozhat alhasi fájdalmat, tapintható elváltozást a hüvelyben, székelési és vizelési panaszokat.  Ezek hátterét mindig ki kell vizsgálni. Terjedése elsősorban a nyirokrendszeren, és az  érrendszeren keresztül történik. Áttétet adhat  a kismedencei és a hasi aorta melletti nyirokcsomóláncba, távoli áttétet a tüdőbe, májba, agyba és a csontokba. 

Méhkaparással tisztázni kell a tünetek szövettani hátterét. Amennyiben ez  méhtestrákot  igazol,  további vizsgálatok ( laboratóriumi, CT, MR vizsgálat) szükségesek. Jellemzően idősebb betegekről kell döntenünk,  akiknek egyéb belgyógyászati betegségük is van.  Ezért  belgyógyászati, aneszteziológiai vizsgálatukat is el kell végezni.

A műtét a kezelés alapját képezi, amit laparoszkópiával vagy nyitott hasi műtéttel végzek.  A méhtestrákos betegeket -amennyiben általános állapotuk engedi-  meg kell operálni!  Ha  nem lehetséges műtétet végezni,  a sugárkezelés a választandó terápia.  Az operáció egyik célja a betegség kitejedésének pontos meghatározása, a másik a  daganatmentes állapot elérése.  Eltávolítjuk a daganatos szervet, a méhet a petefészkekkel együtt és szövettani vizsgálatra küldjük műtét közben. Ennek eredménye alapján, valamint a daganat egyéb szövettani tulajdonságai szerint  válhat szükségessé a műtét kiterjesztése.

Ekkor eltávolítjuk a daganat terjedési útvonalait,  azokat a területeket, ahová  a tumor áttétet adhat.  Eltávolítjuk a kismedencei és a hasi verőér – aorta – melletti nyirokcsomóláncot. Amennyiben egyéb területen is találunk gyanús részeket, azok eltávolítása is javasolt. Szükséges lehet a bélfodor eltávolítása is.

A műtét utáni szövettani vizsgálat eredménye szerint stádiumozzuk a betegséget ,majd ennek megfelelően folytatjuk a beteg kezelését.  Az esetek kis részében további kezelés nem szükséges, elegendő a rendszeres onkológiai kontrollvizsgálat. A többi betegnél sugárterápia, sugár -és kemoterápia valamint kemoterápiás kezelés jöhet szóba. Ezt a több szakembert tartalmazó onkológiai szakbizottság határozza meg. A kezelés befejezését követően rendszeres onkológiai kontrollvizsgálatok szükségesek. A műtét felvázolásából is látható, hogy ez a beavatkozás nemcsak a méh eltávolítását jelenti. Nem rutin nőgyógyászati feladat!  A nyirokcsomólánc eltávolítása is speciális beavatkozást jelent. Ezeket a betegeket ebben járatos szakembernek kell operálni, hogy gyógyulásuk biztosított legyen!